Rendkívüli sajtótájékoztatót tartott péntek délután Magyar Péter az ország energiaellátását érintő helyzetről. A miniszterelnök szerint a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt várhatóan kedden vagy szerdán le kell állítani a Paksi Atomerőmű utolsó működő blokkját, ugyanakkor hangsúlyozta: nukleáris vészhelyzet továbbra sem fenyegeti Magyarországot.
Kedden vagy szerdán leállhat az utolsó blokk
Magyar Péter elmondta, hogy a Paksi Atomerőmű jelenleg a magyar villamosenergia-fogyasztás mintegy harmadát biztosítja, működését pedig folyamatosan frissített biztonsági protokollok szabályozzák.
Ismertetése szerint a Duna vízállása az előrejelzésekhez képest gyorsabban csökken, mivel az elmúlt hetekben várt csapadék elmaradt, és a következő két hétben sem számítanak jelentős esőre.
A miniszterelnök közölte: -134 centiméteres vízállásnál az utolsó működő blokkot is le kell állítani, ami a jelenlegi előrejelzések alapján kedden vagy szerdán következhet be.
Nukleáris veszélyhelyzettől nem kell tartani
Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a blokkok leállítása nem jelent nukleáris veszélyhelyzetet.
Elmondta, hogy az erőmű a leállítást követően is rendelkezik több biztonsági rendszerrel. A beépített hűtőrendszer további vízszintcsökkenés mellett is működőképes marad, szükség esetén pedig mobil szivattyúkat is üzembe állítanak. Kiemelte, hogy még ebben a helyzetben sem alakulhat ki nukleáris baleset.
Hosszabb leállásra kell felkészülni
A kormányfő szerint az osztrák és szlovák vízügyi előrejelzések alapján hosszabb leállásra kell számítani. A Paksi Atomerőmű csak akkor tud ismét teljes kapacitással működni, ha a Duna vízállása Paksnál ismét -107 centiméter fölé emelkedik.
Hozzátette, hogy a rendkívüli helyzet ellenére az ilyen forgatókönyveket rendszeresen modellezik, ezért a szükséges intézkedési tervek rendelkezésre állnak.
2030 előtt nem várható végleges megoldás
Magyar Péter arról is beszélt, hogy a probléma tartós rendezéséhez szükséges alkatrészek várhatóan csak 2030 után állnak majd rendelkezésre.
A jelenlegi helyzetet szerinte több tényező együtt okozta. Egyrészt a klímaváltozás hatásait hosszú ideig alábecsülték, másrészt elmaradtak az energetikai hálózat és a vízgazdálkodás fejlesztései. Emellett úgy fogalmazott, hogy az ország energetikai fejlesztéseit túlzottan az orosz együttműködéstől tették függővé.
Nagyszabású energetikai beruházásokat jelentett be
A miniszterelnök ismertette a kormány válaszlépéseit is.
Közlése szerint felgyorsítják a paksi szivattyúberuházást, miközben az ország energiaellátását a jövőben a Duna vízszintjétől és az orosz technológiától is függetleníteni kívánják.
Ennek részeként 2030-ig 4000 megawatt új szélerőmű-kapacitás kiépítését tervezik, amelynek első, 1000 megawattos pályázatát már meghirdették. Emellett kiemelt fejlesztés lesz az energiahálózat korszerűsítése és az energiatárolók építése is. A cél, hogy 2027-re 700 megawatt, később pedig 3000 megawatt energiatárolói kapacitás álljon rendelkezésre.
A nagyfogyasztókat takarékosságra kérik
Magyar Péter ismét felszólította a nagy energiafelhasználó vállalatokat, hogy elsősorban a 17 és 22 óra közötti esti csúcsidőszakban mérsékeljék fogyasztásukat.
Elmondta, hogy több nagyvállalat már önként vállalt fogyasztáscsökkentést. Ennek eredményeként csütörtökön az ország villamosenergia-igénye 151 megawattal maradt el a MAVIR előzetes becslésétől, ami a miniszterelnök szerint jelentős megtakarításnak számít.
Hozzátette, hogy amennyiben szükségessé válik, hétfőtől a nagyfogyasztóknak a csúcsidőszakokban kötelező jelleggel is vissza kell fogniuk energiafelhasználásukat.
A MAVIR rotációs krízistervet is készít
A sajtótájékoztatón szó esett arról is, hogy a MAVIR folyamatosan figyeli az importlehetőségeket.
Ha nem áll rendelkezésre elegendő importáram, a rendszerirányító meghatározhatja, mely nagyfogyasztókat kell ideiglenesen kizárni a rendszerből. Emiatt már készül egy rotációs krízisterv is.
Magyar Péter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Magyarországon eddig még soha nem volt teljes országos áramszünet, és bízik benne, hogy ezt most is sikerül elkerülni.
Drága lehet a paksi leállás
A miniszterelnök kitért a várható gazdasági következményekre is. Elmondása szerint a paksi termelés kiesése legalább 50 milliárd forintos költségvetési terhet jelenthet, ugyanakkor ez egyelőre csak konzervatív becslés, amelyet a következő napokban tovább pontosítanak.
A tájékoztató végén Magyar Péter arra figyelmeztetett, hogy az elhúzódó hőhullám miatt a következő hetekben is rendkívül feszült maradhat az ország energiaellátási helyzete. Hangsúlyozta: a gáztüzelésű erőművekben gyakorlatilag nincs tartalék, ezért amint a Dunamenti Erőmű teljes kapacitással újra üzemelhet, minden rendelkezésre álló hazai erőforrást igyekeznek bevonni az ellátás biztosításába.
fotó: telex.hu
