Sulyok Tamás aláírta az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek egyik rendelkezése saját köztársasági elnöki megbízatását is megszünteti. A módosítást már kihirdették a Magyar Közlönyben, így hétfőtől Sulyok Tamás nem lesz Magyarország köztársasági elnöke.
A leköszönő államfő videóüzenetben jelentette be döntését, és rendkívül súlyos kritikát fogalmazott meg az alkotmánymódosítással kapcsolatban. Elmondása szerint azért írta alá a jogszabályt, mert annak megtagadásával jogsértést követett volna el.
Sulyok ugyanakkor úgy véli, hogy mandátumának idő előtti megszüntetése
„a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyenteljes történelmi példájaként marad az utókorra”.
A köztársasági elnök szerint az Alaptörvény módosítása a rendszerváltás utáni magyar demokrácia történetében példátlan lépés, amely töréspontot jelent az ország alkotmányos berendezkedésében.
„A szabad társadalom alapértékeit, a jogállamot, a demokráciát, a hatalommegosztás elvét hatalmi érdekből megtaposták”
– fogalmazott Sulyok Tamás, aki szerint a döntésért kizárólag az alkotmánymódosítást elfogadó parlamenti többség viseli a felelősséget.
„A demokratikus jogállam ezzel megszűnt”
Sulyok Tamás ennél is tovább ment búcsúüzenetében. Úgy fogalmazott, hogy az 1956 örökségéből a rendszerváltás idején létrejött demokratikus jogállam az alkotmánymódosítással megszűnt.
A távozó államfő egyúttal megkérdőjelezte utódja legitimitását is. Az új köztársasági elnököt harminc napon belül kell megválasztania az Országgyűlésnek. Addig Forsthoffer Ágnes házelnök gyakorolja majd az államfői jogköröket.
Sulyok szerint a következő köztársasági elnök egy olyan államfő helyére lép majd, akit alkotmányos értékeket sértő eljárással mozdítottak el.
„A köztársasági elnöki intézmény a végrehajtó hatalom és a politika kiszolgáltatottjává válik, közjogi szerepe elhalványul, alapfunkciója megszűnik”
– jelentette ki.
Az utolsó napig kivárt
Az Országgyűlés hétfőn fogadta el az Alaptörvény 17. módosítását, amelyet Forsthoffer Ágnes házelnök még aznap továbbított a köztársasági elnöknek. Sulyok Tamásnak öt napja volt arra, hogy döntsön, végül az utolsó napon írta alá a dokumentumot.
Az államfőnek lehetősége lett volna arra is, hogy lemondjon tisztségéről, vagy eljárási szabálytalanság gyanúja esetén az Alkotmánybírósághoz forduljon. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor az Alaptörvény módosításának tartalmát nem vizsgálhatta volna, kizárólag az elfogadás során alkalmazott eljárást.
Jelentős változásokat hoz a módosítás
Az államfő megbízatásának megszüntetése mellett az Alaptörvény 17. módosítása több jelentős változást is tartalmaz. Hetvenéves korhatárt vezet be az alkotmánybíráknál, valamint tizenkét évben, illetve három megválasztásban maximálja az országgyűlési képviselőként eltölthető időt.
A módosítás lehetővé teszi azt is, hogy a bírák kezdeményezzék a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének visszahívását, továbbá létrehozza a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt.
Sulyok Tamás több mint két év után távozik a köztársasági elnöki tisztségből. Hétfőtől átmenetileg Forsthoffer Ágnes gyakorolja az államfői jogköröket, miközben az Országgyűlésnek harminc napon belül meg kell választania Magyarország következő köztársasági elnökét.
Sulyok Tamás teljes videóüzenete:
fotó: hvg.hu
