Magyar Péter május 31-ig szabott határidőt az államfő és több más közjogi méltóság lemondására. Az Index interjút készített Sulyok Tamás köztársasági elnökkel, aki többek közt beszélt arról, mit gondolt az Országgyűlés alakuló ülésén elhangzott miniszterelnöki beszédről és hogy ezek után lemond-e tisztségéről.
Sulyok Tamás az Alkotmánybíróság volt elnökeként azzal a szándékkal fogadta el a köztársasági elnöki felkérést, hogy az alaptörvény és a jog alapvető értékeihez ragaszkodással óvja meg az alkotmányos stabilitást – derül ki abból az interjúból, amelyet az államfő az Indexnek adott. Világossá tette, hogy amíg a pártpolitikának vannak célkitűzései, az államfő az alkotmányos feladatait végzi, és a létével fejezi ki a nemzet egységét. Az államfőnek nincs és a magyar alkotmány szerint nem is lehet politikai programja.
A Tisza Párt a választást úgy értékelte, hogy április 12-én rendszerváltás történt. Sulyok Tamás azonban úgy látja, Magyarországon rendszerváltás 1990-ben volt, amikor az ország lebontotta az egypárti diktatúrát.
Azóta demokratikus jogállam működik az alkotmányunk szerint, és parlamenti választásokon kormányok cserélődnek, vagy éppen nem cserélődnek, attól függően, hogy milyen eredmény születik. Most egy kormányváltás történt
– emlékeztetett.
A választások utáni első találkozójukon Sulyok Tamás azt mondta a közvetlen köztársaságielnök-választásról Magyar Péternek, hogy ennek nálunk nincs történelmi hagyománya. Ha ezen egy alkotmányozó többség mégis változtatni akar, akkor nagyon fontosnak tartja, hogy egy ilyen folyamat megfelelő előkészítéssel történjen.
A miniszterek kinevezése előtti tárgyalást a Sándor-palotában őszintének és tárgyszerűnek ítélte meg a köztársasági elnök, ugyanakkor világossá tette itt is, hogy nem szándékozik lemondani tisztségéről. Magyar Péter már a választás előtt és első miniszterelnöki beszédében is alkalmatlannak nevezte a tisztség betöltésére, ezért a köztársasági elnöki hivatalból való távozását várják május 31-ig. Sulyok Tamás az interjúban rámutatott: az alkalmatlanság és a méltatlanság kategóriáját a magyar alkotmány nem tartalmazza. Szerinte a Tisza elnökének szavai politikai értékítéletek, amit az alkotmány nem ismer, ezért nem dolga foglalkozni vele. Úgy látja, hogy bár vannak olyan társadalmi és politikai szándékok, amelyek a köztársasági elnöki hatáskörök újradefiniálására irányulnak, jelenleg
„nincs olyan jogi ok vagy alkotmányos indok, amely megalapozhatná a lemondását.„
Azzal kapcsolatban, hogy a miniszteri kinevezések előtt Magyar Péter megkérte, ne szerepeljen a közös fotókon, Sulyok Tamás elmondta: azért nem érezte magát kellemetlenül, mert ő az állam nevében gyakorol közjogi funkciót, a szerepe azzal véget ér, hogy kinevez egy minisztert, átadja a kinevezési okmányt, gratulál neki, és sok sikert kíván a munkájához.
„Hogy milyen felvételek készülnek erről, annak számomra nincs különösebb jelentősége„
– jegyezte meg. Miután véleménye szerint a köztársasági elnöknek nem feladata értékítéletet mondania, így azzal sem foglalkozott, hogy levágták arról a hivatalos MTI-fotóról, amelyen Bóna Szabolcs és Magyar Péter mellett szerepelt.
Ópusztaszeri sajtótájékoztatóján Magyar Péter azt mondta, hogy alkotmánymódosítással, jogállami és alkotmányos keretek között kívánják leváltani a köztársasági elnököt és több más közjogi méltóságot. Ha a kormány jogalkotást vagy alkotmánymódosítást kezdeményez, akkor azt a jogállami normák és az európai értékek tiszteletben tartásával kell megtennie – hangsúlyozta Sulyok Tamás.
Fontos szempontnak tartja, hogy az európai és nemzetközi alkotmányos mérce alapján még annak a látszatát is kerülni kell, hogy egy konkrét jogalkotási folyamat kifejezett vagy burkolt célja valamely, már megválasztott közjogi tisztségviselő eltávolítása legyen.
Borítókép: Sulyok Tamás köztársasági elnök (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
